52.rész- Someday -Tanya

Halihó! Meghoztam a 2. évad/Tanya 1. részét :) Remélem,mindenkinek tetszeni fog ! Fontos információ ! Ebben az évadban kicsit megkavarom a szálakat... Szerelmi kétszöggé+Liammé alakítom a történetet,komikat,hogy tetszik-e vagy sem :) T.


Éreztem,ahogy az ereimben meghűl,majd felgyorsul a vérkeringés. Ahogy néztem azt a fiút,aki egykoron sokat jelentett nekem... Az érzések újra előjöttek belőlem. Egy rég eltemetett érzés újra fellángolt,a szívem jó kis tempóban verdesett,ahogy néztem Josh arcát. Josh egy régi osztálytársam volt,akivel 2 évig jártam,majd mikor 3.os gimis voltam,szakítottam vele.Fájdalmas volt az elválás,mert ő volt az "első nagy szerelmem",és most,hogy ilyen hosszú idő után újra látom,hihetetlenül megdöbbent,hogy elengedtem. Csak néztem,a szám kiszáradt. Semmi okos és frappáns mondat nem jutott az eszembe,a hangszóró megszólalt a fejem fölött,jelezve,hogy nemsokára indul a gépem. Hagyjak itt mindent,vagy kezdjek új életet!?

Josh kinyújtotta felém a kezét. Ahogy azokba a barna szemekbe néztem,mintha Liam nézett volna vissza rám. Gyorsan elhesegettem ezt a gondolatot. Megfogjam a kezét? Vagy engedjem el örökre?
Az eszem tudta,hogy jobb,ha most mindent itthagyok,elmegyek,jó messzire,és sose nézek vissza,csak a családomra. De ez nem volt ilyen egyszerű... Minek kellett ide jönnie!? Csak összekuszált mindent.

A fiú rendületlenül állt,keze kinyújtva,mintha sose zsibbadna vagy fáradna el. Az arcán eltökéltség,az enyémet gyötrődés. A döntés folyamatosan egyre közelebb és közelebb vánszorgott hozzám,mintha egy ember lenne,aki kiszáradva a sivatag közepén,folyadékért könyörög,és én vagyok a kút,amelyből vizet nyerhet. De itt én voltam a szomjazó,de ki a kút!? A fejemben mintha ezer és ezer pók hálójába futottam volna,belegabalyodtam a saját döntéseim következményébe.

Nem volt mit tennem. Lassan,remegő kezekkel kapaszkodtam bele a kitárt karokba,amelyek nekem most a vizet,az ételt,a levegőt,a napot,az esőt és az életet jelentették. Valamikor talán sikerül itthagynom mindent. Valamikor talán lesz bennem elég bátorság. Valamikor...