64.rész-Lego House-Darcy

Hello ismét! Nagyon örülök, hogy van még egy pár feliratkozónk és hálás vagyok a díjakért is! :)

Ja és még annyit, hogy szavazzatok!! :)

Imádlak titeket!

D. Xx

Remegő kezeimmel arcát tapogattam.Jellegzetes vonásait azonnal felismertem. Ő volt az.Végigvezettem újaim körbe az arcán, majd a szájánál megálltam, majd vissza fel és a hajába túrtam.Látni akartam végre az igéző szemeit, a csábító mosolyát és azokat az imádni való göndör fürtjeit.Le akartam tépni magamról a kendőt, hogy végre láthassam arcát, de megragadta a kezem.

- Még nincs itt az ideje.- mondta rekedt hangján. A mosolyom halványodni kezdett az arcomon. Rettentő idegesítő dolog, ha ott vagy Vele és nem láthatod őt sem, sőt semmit sem. Apró csókot nyomott homlokomra majd felkapott és úgy indultunk el. Hallottam, ahogy a víz a partot mossa de semmi mást ami elárulná mégis hova megyünk. Mikor már szólásra nyitottam a számat, éreztem, hogy egy lépcsőn visz fel.

Mégis hol lehetünk?! 

Ahogy felértünk, megállt és lerakott. Végre szilárd talaj volt a lábam alatt. Megigazítottam kicsit felgyűrődött ruhámat majd elkeseredett sóhaj hagyta el szám.

- Türelem. Már csak pár perc.-suttogta a fülembe. Egy korlátig vezetett ahol mögém állt és karjait a derekam köré fonta.-Most leveheted.
Óvatosan kikötöttem a kendőt, szép lassan elvettem a szemem elől is. A táj, lélegzetelállító volt. Ahogy a lemenő nap sugarai megcsillannak a víz tükrén. Mintha ismerős lett volna a hely. De még sosem jártam itt.
- Itt forgattuk a What Makes You Beautiful-t.- válaszolta, mintha a gondolataimba olvasott volna.
- Gyönyörű.- sóhajtottam.-Piszkosul hiányoztál.-fordultam meg.
- Nem gyönyörűbb nálad.-közelebb hajolt, majd puha ajkait az enyéimre tapasztotta. Szenvedélyesen csókolt, mint még eddig soha.Eddig azt gondoltam, valami baj van. De ezzel a csókkal bebizonyította, hogy minden rendben van köztünk.
- Szeretnék mutatni neked valamit.-duruzsolta a fülembe csókunk után. Én még a csókja hipnózisa alatt voltam, szemem ajkáról vándorolt végig az arcán egészen szemeiig.Csillogtak, mint mindig.
- Nem volt mára elég a meglepetésekből?- pislogtam rá.
- Ez még csak a kezdet volt.- mosolygott egy nagyot és felém hajolt, de kitértem előle.
- Akkor gyerünk.- gúnyolódtam.- Kíváncsi vagyok.
- Hosszú még az éjszaka. Ráérünk.- majd megfogta a kezem és kéz a kézben sétáltunk le a lépcsőn, majd a parton mígnem egy házhoz értünk.
- Hogy tetszik?- mutatott a ház felé.
- Mi?- megdöbbenten álltam azzal a ténnyel szemben, hogy Ez lenne a meglepetés.
- Megvettem a házat. Magunknak.-megvakarta tarkóját zavarában.- Nem tetszik, ugye?
- Uram isten. Te megőrültél?-csusszant ki a számon e pár szó.-Hogy a fenébe ne tetszene. De mégis miért?
- Mindig is szerettem volna, egy tengerpart melletti saját házat. Most legalább volt indokom miért megvenni, és ez a ház egyszerűen tökéletes nekünk.-mondta izgatottan.Kezei nyilván izzadtak, így pólójába törölte azokat.
- Mármint neked és nekem?-értetlenkedtem... habár ő nem beszélt érthetően.
- Ha az élet nem szól közbe, akkor veled szeretném leélni az életem, itt!-Könnyek szöktek szemeimbe, szavai hallatán.

Bocsi, de kicsit rövid lett:\ igyekszem hozni a következőt :)

Véleményt azért elfogadok :)Xx